Europa

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
A származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról szóló irányelv végrehajtására szólítja fel a tagállamokat az Európai Parlament. A képviselők szerint a romáknak “különös szociális védelemre van szükségük”.

A faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló európai irányelv alkalmazásáról fogadott el jelentést csütörtökön az Európai Parlament. A jelentéstevő Kathalijne Maria Buitenweg holland zöldpárti EP-képviselőnő volt.

Az EP emlékeztet arra, hogy az irányelv minimumszabályokat állapít meg, ezért alapként kell szolgálnia, amelyre átfogó megkülönböztetésellenes politikát kell felépíteni. Sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre a megkülönböztetés elleni összes közösségi jogszabály átültetését, és hogy minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel az egyenlőség gyakorlatban való biztosításához.

Az Európai Parlament “úgy véli, hogy a roma közösségnek - más elismert etnikai közösségekkel együtt - különös szociális védelemre van szüksége”, különösen a z EU kibővítését követően, “mivel a kizsákmányolás, a hátrányos megkülönböztetés és a kirekesztés problémái azóta még inkább kiéleződtek”.

Az EP arra kéri az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy alaposan tanulmányozza az adatgyűjtés kérdésével összefüggő különböző jogi kérdéseket és paramétereket, és terjesszen elő a megkülönböztetés eseteinek hatékonyabb rögzítését szolgáló javaslatokat, beleértve annak biztosítását is, hogy az ilyen adatgyűjtés ne sértse a személyek magánéletének védelmét azáltal, hogy felfedi a személyazonosságot, illetve ne szolgáljon etnikai vagy faji szempontú kiválasztás alapjául.

A vitában Kósáné Kovács Magda magyar szocialista EP-képviselőnő azt mondta: az etnikai, faji, származás szerinti megkülönböztetés él, és félő, hogy hosszú ideig élni fog, “hiszen Európa egyre színesebb”. Szerinte az etnikai kisebbséghez tartozás leginkább identitásvállalás kérdése.

“Nekünk, Kelet-Közép-Európában nincsenek jó tapasztalataink az adatszolgáltatási hajlandóságról, és elérünk odáig, hogy cigány az, akit a környezete annak tekint, és ez leginkább életmód kérdése, nem valódi faji identitásé” - fogalmazott Kósáné, aki szerint az Alapjogi Ügynökség sokat tud majd tenni a helyzet javításáért.

MTI

A mobiltelefon-gyártásban fölöslegesnek bizonyult, több mint 4 ezer finn és németországi alkalmazott munkához segítésére hozzányúl az Európai Bizottság az Európai Unió új pénzalapjához, amelyet idén hoztak létre a nemzetköziesedés foglalkoztatási hátrányainak ellensúlyozására.

Az évente akár félmilliárd euró erejéig is igénybe vehető Európai Globalizációs Alapból (EGA) aktív munkaerő-piaci intézkedések támogathatók az EU-tagországokban 50 százalékos
uniós társfinanszírozással.

A tajvani BenQ cég németországi leányvállalatainál összesen 3300 dolgozó munkahelye került veszélybe, míg a két finnországi Perlos gyárban ezer állás szűnik meg. Előbbi 12,8, utóbbi 2 millió euróért folyamodott az EU-alaphoz, és kérésüket Vladimír Spidla munkaügyi biztos kezdeményezésére Brüsszel jóváhagyta - jelentette be az Európai Bizottság csütörtökön.

Júniusban a Peugeot-Citroen és a Renault autógyárak már kértek és kaptak támogatást az alapból.

MTI

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Az Európai Parlament (EP) képviselői támogatják az európai digitális könyvtár létrehozásáról szóló terveket. Egy ilyen intézmény elsősorban a szerzői jogokkal nem védett könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is “lapozhatóvá” tenné.

Az unió legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság tavalyi ajánlásában arra szólította fel a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében. Novemberben a tagállami kormányokat képviselő tanács egyhangúlag támogatta az elképzelést. Az EP által csütörtökön elfogadott dokumentum egy európai digitális könyvtár lépésenként történő létrehozását javasolja az európai kulturális örökséghez való egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont formájában.

A dokumentum szerint érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre. A szöveg megemlíti az Europeana projektet, “amely egyesíti Franciaország, Magyarország és Portugália nemzeti könyvtárait”.

Az EP hangsúlyozza, hogy noha a célkitűzés hosszú távon olyan eszköz létrehozása, amely a kulturális anyag valamennyi kategóriájára kiterjed - beleértve az audiovizuális tartalmakat is -, az európai digitális könyvtárnak kezdetben a szerzi joggal kapcsolatos korlátozásoktól mentes szöveges anyag lehetőségeire kell összpontosítania. A parlament ezért kéri az összes európai könyvtárat, hogy bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogvédelemtől mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban.

A képviselők az európai egyetemeket és más felsőfokú oktatási intézményeket, illetve a többi európai kulturális intézményt is arra kérik, vegyenek részt a projektben.

Az EP javasolja olyan lehetőség tervbe vételét, amellyel jogvédett művek volnának virtuálisan lapozhatóak olyan különleges oldalakon, amelyek a szerzői jogok birtokosai által megkövetelt biztonsági követelményekre garanciákat nyújtanak.

MTI

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei szerdán az uniós tejágazat irányításának javítására irányuló intézkedéscsomagot, többek között az iskolatejprogram jelentős fejlesztését - jelentette be az Európai Bizottság.

A brüsszeli ülés döntésének értelmében a támogatás mértéke ezentúl egységes (18,5 euró/100 kilogramm) lesz az iskolákban szétosztott tej valamennyi kategóriája esetében. Eddig nagyobb támogatás járt a magasabb zsírtartalmú tejre, de a bizottság szerint “ez már nem indokolt egy olyan korban, amikor a túlsúlyosság kezd jelentős közegészségügyi problémává válni”.

Liberalizálták a fogyasztói tej piacát is, ami lehetővé teszi a különböző zsírtartalmú tej kiskereskedelmi értékesítését. A már létező kategóriák (teljes, félzsíros és fölözött tej) továbbra is megmaradnak. A jövőben azonban ettől eltérő zsírtartalmú tejet is lehet majd forgalmazni, feltéve, hogy a zsírtartalmat egyértelműen feltüntetik a csomagoláson. (Magyarország számára is fontos módosításról van szó, mert a hazánkban leggyakrabban használt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet eddig csak uniós kivételezés révén lehetett forgalmazni.)

A további módosítások érintik a magánraktározást, a vajintervenciót, a behozatali engedélyeket és a tartós tejben lévő fehérje arányának egységesítését.

MTI

Az állampolgárságuktól eltérő európai uniós tagországban lakó EU-polgárok lakóhelyükön is ugyanolyan feltételekkel lehetnek európai parlamenti képviselőjelöltek, mint a lakhelyük szerinti ország bármely állampolgára - derül ki egy jogszabályból, amelyről az EP szerdán tartott szavazást a strasbourgi plenáris ülésen.

A brit liberális Andrew Duff jelentésének indoklása szerint az európai parlamenti választásokon az utóbbi időben tapasztalt alacsony részvétel “egyik oka, hogy az állampolgársággal nem rendelkező személyeket nem ösztönzik a lakóhelyük szerinti államban politikai pártokhoz való csatlakozásra - egyes esetekben pedig még tiltják is ezt”.

EP-választásokat uniós szinten legközelebb 2009-ben tartanak.

MTI

Az Európai Bíróság elnöke törölte a bíróság nyilvántartásából azt a pert, amely az Európai Bizottság és Magyarország között indult a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogával kapcsolatos, időközben már hatályon kívül helyezett törvényi szabályozás miatt - értesült szerdán az MTI brüsszeli irodája.

A brüsszeli bizottság keresetében a médiatörvény azon rendelkezését kifogásolta, amely a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogát akkora területre korlátozta Magyarországon, amelyen nem több, mint a lakosság egyharmada él. Az ilyen szabályozás ugyanis ütközik az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlés piacán belüli versenyről szóló, 2002-ben megfogalmazott európai irányelvvel.

A bizottság azért állt el a keresetétől, mert Magyarország időközben hatályon kívül helyezte a médiatörvény kifogásolt rendelkezését.

MTI

Kulturáltabb és környezetbarátosabb közlekedést szeretne elérni az Európai Bizottság az európai uniós városok közlekedésében, és ennek érdekében keddi strasbourgi ülésén vitaindítónak szánt dokumentumot, úgynevezett zöld könyvet fogadott el.

A testület összesen huszonöt kérdést vetett fel, köztük olyanokat, hogy miként javítható a kollektív közlekedés minősége, hogyan fokozható a tiszta és energiatakarékos technológiák használata, hogyan népszerűsíthető a gyaloglás és a kerékpározás, hogyan lehet megvédeni a kollektív közlekedést igénybe vevő utasok jogait.

Foglalkozik a bizottság az úttörő tevékenységet folytató városok számára odaítélendő díj ötletével, a korlátozó intézkedéseket bevezető zöld zónákkal kapcsolatos iránymutatás kidolgozásával és a városon belüli úthasználati díj alkalmazásának előmozdításával is.

A témával kapcsolatban március 15-ig bárki megoszthatja véleményét a bizottsággal. Ezek összegzéseképpen jövő ősszel készíti el a testület a városi közlekedéssel kapcsolatos cselekvési tervet.

MTI

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy valamelyest finomítsák a jövő év elején életbe lépő új magyar filmtámogatási rendszert, így például az adóvisszatérítésben jelenjen meg kritériumként a kulturális tartalom - tájékoztatta kedden az MTI-t az Oktatási és Kulturális Minisztérium Brüsszelben tárgyaló illetékese.

Sámuel Balázs, a tárca művészeti főosztályának helyettese vezetője az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán egyeztetett az ez év végén lejáró magyar filmtámogatási program tanulságairól és a jövő év elején életbe lépő, két évre szóló új program körvonalairól. Az EU és a tagország egyetértésére van ugyanis szükség a szabályozásról ahhoz, hogy az unió hozzájáruljon a magyar filmtámogatási kerethez. A 2006-2007-re szóló támogatási programot alaposabb vizsgálat nélkül hagyták jóvá, hiszen annak körvonalait még Magyarország EU-csatlakozása előtt vázolták fel.

Sámuel Balázs elmondta, hogy a tárca a brüsszeli észrevételek figyelembe vételével a Mozgógép Koordinációs Tanács elé fogja vinni javaslatát, amely bizonyos szabályok finomítását tartalmazza majd. Reményének adott hangot, hogy az év végéig sikerül kölcsönösen elfogadható szabályozási környezetet kialakítani.

Az Európai Bizottság abból a szempontból vizsgálja a magyar filmtörvényt, illetve a végrehajtási jogszabályokat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel.

A magyar minisztériumi illetékes közlése szerint az egyeztetésen felmerült, hogy az adóvisszatérítés lehetőségét ahhoz kellene kötni, milyen kulturális tartalom jelenik meg az adott filmben. A magyar filmek állami támogatásának mértéke ellen az uniónak nincs kifogása, amennyiben módosítják e támogatás elnyerésének feltételeit.

Mint Sámuel Balázs elmondta, számos ilyen módosítási elképzelés fogalmazódott meg, így például az, hogy az úgynevezett “nehéz filmek” körét nem feltétlenül a kulturális tartalomtól kellene függővé tenni, hanem például attól is, hogy milyen műszaki hátteret igényel a szóban forgó film előállítása.

MTI

Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja az Európai Parlament kedden Strasbourgban jóváhagyott jelentése szerint azt az európai uniós célkitűzést, hogy 2020-ra az EU-ban fogyasztott energia ötödét megújuló forrásokból fedezzék.

A plenáris vitában négy magyar képviselő szólalt fel. Közülük Tabajdi Csaba (MSZP) arra kérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogyan lehetne pályázatokkal támogatni a napenergiával, szélenergiával vagy - a Magyarország szempontjából kiemelten fontos - geotermikus energiával kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, Harangozó Gábor (MSZP) és De Blaiso Antonio (Fidesz-MPSZ) a termelők számára kiszámítható jogi környezet megteremtését szorgalmazta, Olajos Péter (MDF) pedig szankciókat sürgetett a terveket nem teljesítő tagállamok ellen.

Tabajdi szerint a megújuló energia nem csodaszer, de “nagyon fontos kitörési irány”. Úgy vélte, “nem szabad az élelmiszeripart, az élelmiszereket szembeállítani a bioenergiával”. A képviselő szerint a bioetanolgyártással vigyázni kell, mert “több fosszilis energiát kell adott esetben felhasználni, mint amit meg tudunk spórolni”.

Az MSZP-s felszólaló arról is beszélt, hogy “ma még nagyon drágák a geotermikus, a szél-, a napenergia beruházások,… és mindezért uniós segítségre, társfinanszírozásra van szükség”.

Harangozó szerint “nem fordulhat elő, hogy a gazdákat azáltal vezetjük félre, hogy uniós szinten biztatjuk őket a bioenergia-alapanyagok termelésére, egyes nemzeti szabályozások viszont nem teremtik meg ennek optimális feltételeit”. “A termelőknek ösztönzésre, adott esetben adókedvezmény biztosítására van szükségük, hogy az átállás ne nehezítse meg működésüket. Biztosítanunk kell a megfelelő ösztönzőket ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása ne vonja maga után az élelmiszerárak növekedését, mert ez az egész programot meghiúsíthatja” - mondta Harangozó.

De Blasio Antonio úgy vélte, “a decentralizált energiapolitika, a kutatási programokkal és a fogyasztók szokásainak megváltoztatására irányuló kampánnyal karöltve, nemcsak a megújuló energiaforrások használata, hanem a foglalkoztatás és a területfejlesztés terén is kézzelfogható eredményeket hozhat”. A képviselő szerint “a helyi vállalkozások tájékoztatása a fejlesztési lehetőségekről, valamint az érintett térség adottságainak és speciális igényeinek felmérése a siker elengedhetetlen feltétele”.

A tagállamoknak a jogszabályi környezetet megalkotásával lehetővé kell tennie az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának növelését, és minden lehetséges gazdasági támogatást és ösztönzést meg kell adnia a helyi és területi fejlesztésekhez - vélte De Blasio Antonio.

Kapcsolódó közleményében a fideszes képviselő azt is leszögezte: “nyomatékos figyelmeztetése a magyar kormány számára is üzenetértékű, hiszen Magyarország az egyetlen tagállam, amely a határidő lejárta után még mindig nem készítette el hivatalos nemzeti stratégiáját a megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséről”.

Olajos Péter sajnálatosnak mondta, “hogy az EU korábbi célkitűzése, miszerint a megújuló energiák részesedése az EU energiamixében 2010-re 12 százalékos legyen, minden valószínűség szerint nem fog teljesülni”. Úgy vélte, a megújuló energiákra vonatkozó programban “kitűzött célokat, a meghatározott nemzeti célkitűzéseket és az egyes energiaágazatokra vonatkozó kötelező részcélkitűzéseket részletes végrehajtási terveknek, valamint e célkitűzések teljesülésének elmaradása esetén szankcióknak kell követniük”, hiszen Európának “saját magán kell bebizonyítania, hogy van élet a fosszilis energián túl is, hogy van versenyképes technológia és biztonságos önellátás”. [EurActiv]

Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Az Európai Unió közép- és kelet-európai új tagállamai közül Lengyelország után Magyarország volt a második legnagyobb haszonélvezője az EU-költségvetésnek 2004 és 2006 között: összesen 3,9 milliárd eurót kapott a közös büdzséből - derül ki abból az értékelésből, amelyet az Európai Bizottság hétfőn tett közzé Brüsszelben. Lengyelország 12,1, Csehország 3,2, Litvánia 2, Szlovákia 1,7 milliárd euró uniós pénzhez jutott az említett időszakban.

A tavalyi, illetve a 2000-2006 közötti uniós költségvetést értékelve Dalia Grybauskaité EU-biztos azt is kiemelte: a tíz új tagország jelentős részesedésnövekedése azt is bizonyítja. hogy ezek egyre növekvő mértékben vesznek részt a közös uniós tervezésben és programokban. Sajtótájékoztatóján utalt ugyanakkor arra is, hogy Brüsszel nem elégedett az uniós pénzek kihasználásának ütemével és hatékonyságával ezekben az országokban.

A litván biztos szerint az adatok azt mutatják, hogy egyre fegyelmezettebb (tavaly már 99,3 százalékos volt) a közös költségvetés végrehajtása, és javult a kiadások minősége is - utóbbi azt jelenti, hogy az EU a korábbinál nagyobb arányban költ fő prioritásainak, mindenekelőtt a versenyképesség növelésének a megvalósítására.

Az előző hét évben 70 százalékkal nőttek a versenyképességre, gazdasági növekedésre, a foglalkoztatás javítására szánt kiadások. A tavalyi 106,6 milliárd eurós összkiadás több mint 37 százalékát a tagállamok felzárkóztatására, illetve a versenyképesség javítására fordították.

A 2004-ben csatlakozott 10 új tagország részesedése tavaly megközelítette az EU-kiadások 12 százalékát. Tavaly Lengyelország 1,3 milliárddal, Magyarország félmilliárddal, Csehország 0,3 milliárd euróval kapott többet az előző évinél, és lett összrészesedésük rendre 5,3, 1,8 és 1,3 milliárd. Az idén csatlakozott Bulgária és Románia tavaly összesen 1,1 milliárd euróhoz jutott a felkészülés támogatására.

A legnagyobb befizetők tavaly Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia voltak, rendre 20,1, 17,6, 13,7 és 11,3 százalékkal. Az uniós agrárkiadások 20,3 százaléka Franciaországra, 13,4 százaléka Németországra, 13,2 százaléka Spanyolországra jutott, míg a felzárkóztatást szolgáló kohéziós és strukturális alapok fő haszonélvezői Spanyolország (17,8 százalék, 5,8 milliárd euró), Olaszország (14 százalék) és Németország (13,6 százalék) voltak. Magyarország az agrárköltségvetésből 840,9 millió, a strukturális segítségből 691,2 millió euróval részesült tavaly. A magyar hozzájárulás 782,5 millió eurót tett ki.

A 2000-2006 közötti időszak fő uniós haszonélvezője Spanyolország volt összesen csaknem 100 milliárd euróval Franciaország (89,6 milliárd), Németország (79,1) és Olaszország (70,2 milliárd) előtt.

Grybauskaité sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új tagországok adszorpciós - az uniós pénzek felvételére vonatkozó - képessége nem kielégítő. Fennáll ezért a veszély, hogy a nekik szánt támogatási keretet nem tudják egészen kihasználni, és bizonyos összegek az uniós kasszában maradnak.

A csatlakozás óta rendelkezésre bocsátott keretnek a tíz új tagország eddig csupán az 57 százalékát használta fel. Márpedig a felhasználhatóság időtartama véges (legtöbb esetben immár csupán két év), így a források benn maradhatnak az uniós kasszában. Különösen nagy a rés a nagy infratsrukturális (környezetvédelmi és közlekedési) programoknál.

Grybauskaité azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben sok forrás felhasználatlan marad, a nettó befizető országok, például Németország a keret csökkentése mellett törhetnek lándzsát a költségvetés közelgő, átfogó felülvizsgálatakor. [EurActiv]

Az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága szerdán egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten. Hozzátette: Magyarország ezzel az uniós országok első harmadában van az elfogadott vidékfejlesztési tervek tekintetében.

A miniszter elmondta: a 2007-2013. évre szóló program elfogadásával a magyar mezőgazdaság részére több mint 5 milliárd euró fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 milliárd euró a közösségi rész, a fennmaradó hányad magyar nemzeti kiegészítés. Számítások szerint az önerő figyelembevételével a források felhasználása révén 9 milliárd euró értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken.

Gráf József hangsúlyozta, hogy soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrásról van szó.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképességére 2 milliárd 366 millió 378 ezer 247 euró felhasználását fogadta el a bizottság, ami a források 48 százalékát teszi ki. A források 35 százalékát szánják a környezetvédelemi és természeti környezet fejlesztésére, azaz 1 milliárd 626 millió 706 ezer 125 eurót. Az életminőség és a vidéki területek diverzifikációjára 690 millió 690 ezer 802 eurót fogadott el a bizottság.

A források 48 százalékát a versenyképesség javítását szolgáló technikai megújításra és szerkezet átalakításra, telepek megújítására fordítják. Munkahelyteremtésre, vállalkozás-fejlesztésre az össz-forrás kétharmadát szánják - emelte ki a miniszter.

Gráf József elmondta: a terv elfogadását követően sorra indulnak a vidékfejlesztési programok, összesen mintegy 60 pályázati jogcím lesz. Számítások szerint a fejlesztési programban falvanként átlagosan 8-10 olyan beruházás valósulhat meg, amely munkahelyet teremt, vállalkozást segít. Olyan közösségi cél és program is forráshoz juthat, mint a falu-szépítés, a központi tér kialakítása, templom, illetve iskola felújítása.

Gráf József utalt arra, hogy három pályázati jogcímet már korábban megnyitottak az Új Magyarország Fejlesztési Programban. Eddig 160 milliárd forint támogatási igényt rögzítettek, ebből 45 milliárd forintot tett ki a gépbeszerzés támogatása. A hétfőn zárult, telepek korszerűsítésére szóló pályázatra 375 pályázatot adtak be, de a szám növekedhet.

A miniszter úgy értékelte, hogy nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia a terv elfogadásával. A magyar gazdatársadalom felkészült ennek az összegnek a fogadására - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Gráf József elmondta, hogy az idén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében gépbeszerzésre 40 milliárd forint kifizetéssel számolnak.

Ugyancsak kérdésre válaszolva az agárminiszter elmondta, hogy földügyben szakmai megoldást kell találni a 2011-ben lejáró moratóriumot követő időszakra. [EurActiv]

A Parlamenti Reformért Kampány (CPR) legfrissebb felmérése szerint az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége egyetlen állandó székhelyet szeretne az Európai Parlament számára - 81 százalékuk Brüsszelben.

Az euroképviselők 89 százaléka ülne meg Brüsszelben. A felmérés során megkérdezettek 84 százaléka továbbá úgy véli, a Parlamentnek magának kellene meghatároznia székhelyét. A 785 kiküldött űrlap közül 306-ot töltöttek ki, ez a Parlament tagjainak 39 százalékát teszi ki, és így az eredmény reprezentatívnak tekinthető.

Ez az első alkalom, hogy az EP-képviselőket megkérdezik ebben az ügyben. Alexander Alvaro, a CPR elnöke abban bízik, hogy a felmérésben kifejtett képviselői vélemény, valamint az egymillió uniós állampolgár által aláírt petíció, amely szintén egyetlen székhely kiválasztására szólít fel, elégséges lesz az egyetlen székhely irányába mutató döntéshez. A havi egyszeri strasbourgi parlamenti ülés évente mintegy 200 millió eurós kiadást jelent.

euractiv.hu

Több mint félmillióan találtak állást az euróövezet tizenhárom államában januártól márciusig - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból.

533 ezerrel (0,4 százalékkal) nőtt a foglalkoztatottak tábora 2007 januárja és márciusa között. Ez 1,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A 27 tagú EU-ban 612 ezren találtak munkát, a foglalkoztatottság 0,3 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, és 1,2 százalékkal a tavalyi adatokhoz képest.

Az Eurostat szerint az euróövezetben az év első negyedében a dolgozók száma 141,6 millió volt, az EU-ban pedig 220,4 millió.

Németországban, Spanyolországban és Franciaországban gyarapodott, Nagy-Britanniában és Olaszországban enyhén csökkent a dolgozók száma. A német foglalkoztatottság 1,5 százalékkal, a spanyol 3 százalékkal, a francia 0,2 százalékkal lett magasabb. [EurActiv]

A Parlamenti Reformért Kampány (CPR) legfrissebb felmérése szerint az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége egyetlen állandó székhelyet szeretne az Európai Parlament számára - 81 százalékuk Brüsszelben.

Az euroképviselők 89 százaléka ülne meg Brüsszelben. A felmérés során megkérdezettek 84 százaléka továbbá úgy véli, a Parlamentnek magának kellene meghatároznia székhelyét. A 785 kiküldött űrlap közül 306-ot töltöttek ki, ez a Parlament tagjainak 39 százalékát teszi ki, és így az eredmény reprezentatívnak tekinthető.

Ez az első alkalom, hogy az EP-képviselőket megkérdezik ebben az ügyben. Alexander Alvaro, a CPR elnöke abban bízik, hogy a felmérésben kifejtett képviselői vélemény, valamint az egymillió uniós állampolgár által aláírt petíció, amely szintén egyetlen székhely kiválasztására szólít fel, elégséges lesz az egyetlen székhely irányába mutató döntéshez. A havi egyszeri strasbourgi parlamenti ülés évente mintegy 200 millió eurós kiadást jelent. [EurActiv]